Hatása testmozgás egészség szív hosszú távú

A testmozgás kevésbé ismert pozitív hatásai

Szinte minden emberi mítoszban, történetben előfordul, hogy egy növény vagy gyümölcs, esetleg valamilyen elixír képes megfiatalítani, örök szépséggel, élettel megajándékozni a szerencsés kiválasztottat. El tudunk képzelni hasonló varázsszert?

Olyat, amely minimum 30 százalékkal képes csökkenteni a demenciára, szív- és érrendszeri megbetegedésekre, sztrókra, cukorbetegségre, egyes daganatos megbetegedésekre való hajlamot, illetve megelőzni az idős korban bekövetkező, sokszor végzetes csonttöréseket? Olyat, amely javítja a kognitív és szexuális funkciókat, az alvást, csökkenti a stresszt, és még jótékonyan is hat a hangulatra — mindezt mellékhatások nélkül?

Mekkora profitot termelne az a gyógyszercég, amely piacra tudná dobni ezt a szert? Az igazság az, hogy már a birtokunkban van.

Nyújtsuk izmainkat a szívünk egészségéért!

Úgy hívják, hogy testmozgás. A testünk A-ból B-be történő fizikai eljuttatását már az ókorban is hasznosnak tartották. Az orvoslás egyik atyjához, Hippokratészhoz köthető az első feljegyzett esetamikor egy orvos testmozgást írt elő pácienseinek.

Úgy gondolta, hogy a testmozgás növeli a csont- és izomtömeget, javítja a testtartást, az emésztést és a hőháztartást. A fizikai aktivitást az emberi egészség létfontosságú elemének tartotta. A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson.

Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak.

Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek.

hatása testmozgás egészség szív hosszú távú

Segítsd a munkánkat! Hippokratész nagyon is közel járt a valósághoz, sőt talán még alul is becsülte a testmozgás kedvező hatásait. Ezt a kijelentést pedig nem egy kis létszámú tanulmányra, hanem a legnagyobb bizonyító erővel rendelkező randomizált klinikai vizsgálatokra és metaanalízisekre alapozta.

A társadalmi és technológiai változás Az elképesztő technológiai fejlődés eredményeként a várható élettartam hatalmasat ugrott az utóbbi évszázadokban. Ugyanakkor e rövid idő alatt a társadalom munka- és háztartási mintái, szokásai is nagymértékben megváltoztak: az ülő életmód vált dominánssá. Ennek következtében a testmozgás az emberek többségénél ma már egyáltalán nem tartozik a megszokott napi rutinhoz. Ezt alátámasztják a meglehetősen rémisztő képet festő statisztikák is.

Magyarországon a lakosság 50 százaléka nem végez semmilyen fizikai aktivitást, amivel az egyik legrosszabb helyet foglalja el az Európai Unión belül. A British Heart Foundation felmérése alapján az Egyesült Királyságban 20 millió ember mozog az ajánlottnál kevesebbet.

Számítások szerint ez az inaktivitás és az ebből adódó egészségügyi problémák kezelése körülbelül 1,2 milliárd fontba kerülnek évente az angol egészségügyi ellátórendszernek.

A teszt előtt

Mi számít testmozgásnak? Nagyon egyszerűen fogalmazva fizikai aktivitásnak nevezzük, ami felviszi az ember pulzusát, megemeli a testhőmérsékletét, és fokozza a légzését. Ez heti 5x30 perc vagy 5x15 perc kardió edzést jelent, ami egészen elenyésző mennyiség. A közepes intenzitású tevékenységeket pedig nem kell elképesztően nehéz gyakorlatoknak tekinteni — már az intenzív gyaloglás vagy akár a fűnyírás is kvalifikálja magát.

Hosszú a lista

Ráadásul minden bizonyíték arra utalhogy már az ilyen mennyiségű és intenzitású, rendszeres testmozgás is drámai pozitív hatásokkal bír. Fontos megjegyezni, hogy ez az ajánlott heti minimum mennyiség, az ennél több mozgás pedig még kedvezőbb hatásokkal bír az egészségre nézve.

A drámai hatások Mint minden más tudományág, a mozgásélettan területe is folyamatos fejlődésen és szemléletváltozásokon megy keresztül.

Oldal kiválasztása Melyik sportok csökkentik az esélyét a különféle szív- érrendszeri betegségek kialakulásának? Az egészségmegőrzés egyik feltétele a rendszeres testmozgás.

Az utóbbi évekig számos kutató gondolta úgy, hogy a testmozgás szervezetre gyakorolt kedvező befolyását kevés, de célzott hatás útján éri el; csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és megakadályozza a plusz kalóriák elégetésével, hogy az ember felesleges zsírpárnákat szedjen magára.

Mára azonban világossá vált, hogy ez igen távol áll a valóságtól. Szakemberek egyre jobban feltérképezik azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek a mozgás okozta kedvező változások alapjai.

A tudományos bizonyítékok ma már arra mutatnak, hogy a testmozgás az egész szervezetre együttesen hat, szinte minden létfontosságú szervben, illetve szervrendszerben elemi változásokat létrehozva.

Ahogy a kutatók egyre részletesebb képet kapnak a testmozgás pontos élettani hatásairól, úgy kezdik az orvosok, főleg Nyugaton, fokozatosan beépíteni a testmozgást a gyakorlatukba. A cél, hogy a testmozgásra mint orvosságra tekintsenek — ugyanolyan kezelésként, mint amit egy adott dózisban lehet felírni, egy adott helyzetre a páciens igényeinek megfelelően.

További hasznos cikkeink, információink

Kramera bostoni Northeastern University professzora, a testmozgás agyra és idegrendszerre gyakorolt hatásainak egyik úttörő szaktekintélye.

A testmozgás neurobiológiai hatásai igen sokrétűek, és magukban foglalják az agyi funkciókban, észlelésben, illetve szerkezetben végbemenő változásokat. Rövid távon a mozgás nemcsak antidepresszánsként, hanem kedélyjavítóként is funkcionálami az edzés hatására termelődő fájdalomcsillapító és opioid típusú vegyületeknek köszönhető. Ha a hosszú távú hatásokat nézzük, a lista egészen elképesztő; azok az emberek, akik rendszeresen végeznek aerob típusú testmozgást úszás, futás, biciklizés — bármely mozgásforma, amely hosszabb ideig fenntartható jobban teljesítenek az összes kognitív funkciókat mérő tesztensikeresebbnek bizonyulnak például a kognitív rugalmasságban, a térbeli memória működésében, és az információfeldolgozási sebességük is nagyobb.

Az aerob típusú mozgás exkluzivitása valószínűleg magából a tevékenység hosszából fakad — azok a peptidek, illetve fehérjék BDNF, IGF-1, VEGFamelyek hozzájárulnak az új idegsejtek és erek létrejöttéhez, illetve a meglévő neuronok védelméhez, leginkább csak folyamatos, hosszan tartó testmozgás hatására kezdenek magasabb szinten termelődni.

A legtöbb kutatás legfőképpen az aerob testmozgás hatásait vizsgálta a kognitív egészség szempontjából, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez az egyetlen mozgásforma, amely kifejezetten hasznos az agyi egészség szempontjából.

Ugyanakkor a biológiai mechanizmusok, amelyek ezekhez a változásokhoz vezetnek, gyaníthatóan eltérnek az aerob és egyéb mozgásformák esetében.

hatása testmozgás egészség szív hosszú távú

A legvalószínűbb, hogy minden mozgásforma egyaránt hasznos az agy egészsége szempontjából — vétek hatása testmozgás egészség szív hosszú távú csak az egyiket csinálni. A testmozgás az idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedések — ideértve az Alzheimer- és a Parkinson-kórt — kockázatát is megdöbbentő mértékben csökkenti, illetve képes a betegségben már szenvedő páciensek állapotának javítására.

Azok az idős emberek, akik rendszeresen mozognak, jóval nagyobb memóriáért felelős agyterületekkel rendelkeznek, mint ülő életmódot folytató kortársaik, akiknél ráadásul ezek a területek folyamatos zsugorodáson mennek keresztül. Ezt támasztja alá a Kramer és kollégái által jegyzett es tanulmány is, amelyben idős felnőtt agyát vizsgálták, miután egy csoportjukat egyéves aerob edzésprogramra fogták.

  • A mozgáshiány életmód ezen negatív következményeit csaknem mindenki ismeri.
  • Mivel egy mozgásban levő izom a szükséges energiát főleg oxidatív metabolizmus során szerzi, a hagyományos, standard eljárás nem más, mint az oxigénfelvétel mérése, szájon keresztül.
  • Csokoládé és szív egészsége 2022
  • Szív egészsége poszterek ingyenes letöltések

Néhány éve még úgy gondoltuk, hogy a hippokampusz funkciója és tömege folyamatosan csökken, ahogy öregszünk. Az Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedő betegek tünetein a testmozgás képes enyhítenia stroke utáni órában klinikailag alkalmazott közepes intenzitású mozgás pedig képes lehet a sérülés mértékének a csökkentésére. Azonban jelenleg nem ismert, hogy melyek azok az edzés által generált biológiai folyamatok, amelyek előidézik a betegek javulását. Lehetséges, hogy ugyanazok, mint egészséges embereknél: új idegsejtek, erek, szinapszisok fokozott képződése, valamint a növekedési faktorok és ingerületátvivő anyagok szintjének emelkedése.

Ez egyike azoknak a tényezőknek, amelyek hozzájárulnak a védőoltásra kiváltott rosszabb immunválaszhoz, a fertőzések, illetve daganatos betegségek gyakoribb előfordulásához.

Az idősekre kifejezetten veszélyt jelenthet az influenza, főként az általa okozott szövődmények miatt. A leghatásosabb módja a védekezésnek még mindig az influenza elleni védőoltás, ám míg a vakcina a fiatalokban százalékos hatékonysággal generál megfelelő immunválaszt, az idős embereknél ez az arány csak százalékig terjed. A testmozgás viszont olyan stimuláns, amely meglepően nagy mértékben képes a védőoltásra adott immunválasz javítására.

Azok az idősödő résztvevők, akik egy klinikai vizsgálat keretében 10 hónapos edzésprogramban vettek részt, jóval védettebbek lettek az influenza elleni védőoltás utánmint a kontrollcsoport tagjai, akik semmilyen testmozgást nem végeztek. Más kutatások is szolgálnak további bizonyítékokkal, hogy az immunrendszeri hanyatlást testedzéssel késleltetni lehet.

Janet Lord és kollégái ban idősebb felnőtt év közötti, egész életükben aktív biciklisek immunprofilját elemezték és hasonlították össze ugyanolyan korú, illetve fiatalabb inaktív felnőttekével.

A kutatás egészen megdöbbentő eredményt hozott. A rendszeres testedzés továbbá számos más immunrendszerrel kapcsolatos paramétert is befolyásol mint az alábbi ábrán láthatóami csakugyan arra utal, hogy a gyakori mozgás képes az immunválasz szabályozására, továbbá késlelteti az öregedés által kiváltott immunrendszeri kimerülést.

Saját ábra.

Figyeljünk a rendszeres testmozgásra!

Források: immunsejtek ábrái — Mikael Häggström, engedéllyel felhasználva. Szív- és érrendszer Az edzés szív- és érrendszerre kifejtett jótékony hatásai valószínűleg a laikusok körében is a legismertebbek. A kardiovaszkuláris állóképesség csak testmozgással fejleszthető, és ez az egyik olyan fontos tényező, ami nemcsak szív- és érrendszeri, de mindennemű halálozási kockázatot csökkentférfiaknál és nőknél egyaránt.

A nagyobb kardiovaszkuláris edzettséggel bírók halálozási kockázata ször kisebb, mint azoké, akik alacsony állóképességűek lásd az alábbi ábrátfüggetlenül más kockázati tényezőktől.

Navigációs menü

Sőt a maximális oxigénfelvevő képesség Fogyatékosságot okoznak-e a magas vérnyomás miatt — a kardiovaszkuláris edzettség objektív, mérhető értéke a legerősebb előrejelző paramétere a jövőbeni várható élettartamnak mind egészséges, mind pedig szív- és érrendszeri megbetegedéssel küzdőknél.

Korhoz igazított relatív kockázat bármilyen elhalálozásra kardiovaszkuláris edzettség szerint. A legedzettebb csoport szerepel az ábrán referenciapontként. Saját ábra, Myers et al. A kardiovaszkuláris rendszer egészségét az edzés különböző biológiai hatások által befolyásolja. Továbbá szabályozza a vérnyomást, csökkenti a vér alvadási képességét, serkenti az új erek képződését, javítja a meglévő erekben az endotél sejtek az erek belső falát képező sejtek funkcióját, illetve javítja a véráramlást a szívkoszorúerekben.

Vázizomrendszer A testedzés nemcsak az érrendszerre hatása testmozgás egészség szív hosszú távú befolyással, hanem az izmokra is. A sejtek energiaközpontjai, a mitokondriumok funkciójának romlása az öregedés egyik további velejárójaés ez a folyamat még szembetűnőbb az ülő életmódot folytatóknál. Ez azért jelent gondot, mert a tökéletlen mitokondrium-funkció több oxidáns létrejöttéhez vezet, amelyek aztán képesek a DNS-t, illetve különböző fehérjéket károsítani.

hatása testmozgás egészség szív hosszú távú

Mivel az izmok telis-tele vannak mitokondriummal, a testmozgással képesek lehetünk a túlzott oxidatív károsodást elkerülni. Az állóképességi edzés — önmagában vagy erősítő edzéssel kombinálva is — rendkívüli mértékben serkenti az új mitokondriumok képződését az izomsejtekbentovábbá javítja a hatása testmozgás egészség szív hosszú távú meglévő mitokondriumok funkcióját, életkortól függetlenül.

Testmozgás receptre?

A magas intenzitású intervall edzés HIIT hasonló változásokat idéz elő, továbbá serkenti azoknak a fontos fehérjéknek a szintézisét, amelyek fontos szerepet játszanak a biológiai oxidációban. Ezek a testmozgásra adott adaptív sejt- és molekuláris változások mind hozzájárulnak a kevesebb káros oxidáns létrejöttéhez, tehát az oxidatív stressztől való védelemhez. A testedzés azonban nemcsak az izomsejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamatokban idéz elő változásokat, hanem meg is növeli az izmok méretét.

Az öregedéssel járó folyamatos izomerő- és izomtömeg-veszteség szarkopénia miatt nő az elesések és csonttörések kockázata, ami jelentős életminőségbeli problémákhoz és rokkantsághoz vezethet. Ugyanakkor az egyértelmű, hogy melyik edzésforma a legmegfelelőbb az izomtömeg növelésére és megőrzésére — ez pedig az erősítő, főként a súlyzós edzés.

Az erősítő edzés tehát a leghatékonyabb módszer, amely képes megelőzni vagy legalább késleltetni a szarkopénia folyamatát. A jó hír pedig az, hogy úgy tűnik, az edzetlen, idős felnőttek is ugyanolyan gyorsan képesek az erősítő edzések hatására fejlődni, mint az edzetlen fiatalok. Kutatások időseknél akár százalékos izomerő- és százalékos izomrost-keresztmetszeti növekedést is feljegyeztek hónapos erősítő edzésprogram után. Az erősítő edzés továbbá képes a csontsűrűség és, akárcsak az aerob edzés, a testkompozíció javítására.

hatása testmozgás egészség szív hosszú távú

Ezek mind hozzájárulnak a jobb életminőséghez, illetve ahhoz, hogy az egyén idős korban minél tovább képes legyen ellátni a napi feladatait, és ne szoruljon mások gondoskodására. MR-kép egy 40 éves triatlonista combizmairól felső összehasonlítva egy 74 éves ülő életmódot élő férfi középső és egy 70 éves triatlonista alsó MR képeivel. Figyeljük meg, hogy az edzetlen egyén mekkora zsírszövettel fehér külső rész és menyi izommal sötétszürke rész rendelkezik.

Fitness test a csuklópántos pulzusmérővel

Ezzel szemben a 40 és 70 éves triatlonista között észrevehetetlen a különbség. Fotó: Wroblewski et al.

hatása testmozgás egészség szív hosszú távú

Ezeket a jelzőmolekulákat a es években azonosították először angolul a myokine nevet kaptákés családjuk azóta több száz taggal bővült. Ezek mind izomösszehúzódás hatására szabadulnak fel, hatása testmozgás egészség szív hosszú távú koncentrációjuk a vérben pedig egyenesen arányos az edzés intenzitásával, illetve hosszával. Mivel ezen molekulák receptorai több szerv sejtjein megtalálhatók, nemcsak helyileg hatnak, az izomsejtekben, hanem több, távoli hatást is ki tudnak fejteni más szervekben.

Nem véletlen, hogy a kutatások egy sor biológiai folyamatban izomnövekedés, anyagcsere, immunrendszer, gyulladás betöltött szerepükre hívták fel a figyelmet.

Sport és keringés: hogyan óv minket a mozgás? - HáziPatika

Az egyik fontos ilyen molekula a cathepsin B, amely tudományos kutatások alapján képes a vér-agy gáton a központi idegrendszert védő gát, amely szelektíven csak a kiváltságos anyagokat engedi át átjutni, és fokozni az új idegsejtek létrejöttét az agyban.

Hasonló molekula az irisin, amely képes a zsír- és májsejtek receptoraihoz kapcsolódniezáltal jelentős, sejtszintű anyagcsere-változásokat előidézni. Egy másik myokine-nek, az interleukinnak pedig egy sor hatását fedezték már fel, beleértve az immunrendszer válaszreakciójának a fokozását rákos sejtek felbukkanásáravalamint a gyulladás csökkentésére.

A cikkben taglalt hatások listája korántsem teljes, de azért az érzékelhető, hogy a testedzés testünk szinte minden részére hat. A bizonyítékok elsöprőek: a testedzés létfontosságú a betegségek megelőzésében és kezelésében, a legfőbb tanulság pedig, hogy soha nem késő a testedzésből hasznot húzni — kortól, nemtől, edzettségi szinttől függetlenül.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:.

Fontos információk