Magas vérnyomás mellkasi szorítás

A mellkasban ugyanis létfontosságú szerveink helyezkednek el pl. Ezek mellett azonban a csontok, az izmok, a mellkast borító hártya is megbetegedhetnek, sőt az is előfordulhat, hogy valójában más területről például a hasból vagy a hátból sugárzik ki a fájdalom a mellkasi területre. Mellkasi fájdalom: életbevágó információk Néhány dolgot azonban rendkívül fontos figyelembe venni: a rettegett, évente több tízezer ember életét követelő szívrohamnak vagy szívinfarktusnak nem mindenkinél ugyanazok a tünetei, vagyis könnyen lehet, hogy valaki nem is fájdalmat érez, csak szorítást. A férfiak és a nők esetében is eltérőek lehetnek a tünetek! Szintén lényeges, hogy milyen rizikócsoportba tartozunk: bár a szívproblémák a fiatalabb korosztályt is érinthetik, de gyakoribbak a éven felülieknél.

A magas pulzus és a szorongás is okozhat mellkasi fájdalmat Szerző: Kardioközpont - Dr. Vaskó Péter, kardiológus A mellkasi fájdalom ijesztő tünet, aminek számos forrása lehet, és amelynek mindenképpen utána kell járni. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a lehetséges okokra hívta fel a figyelmet. Hogyan okozhat mellkasi fájdalmat a szorongás?

A magas vérnyomás mellkasi szorítás szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a eper és magas vérnyomás, a dezorientáltság, amelyek mind felvethetik a szívbetegség gyanúját is. Hogyan lehetséges az, hogy egy pszichés állapot ilyen fizikai jeleket eredményez?

A pánik szindróma miatti mellkasi fájdalom létrejöhet szív-érrendszeri mechanizmusok miatt, azoktól függetlenül és a kettő kombinációjában is. Hirdetés Íme, a szív-érrendszertől független okok: Hiperventilláció: A nagyon gyors, felületes légvétel azaz a hiperventilláció csökkenti a vér szén-dioxid szintjét, ami zavartságot, végtagzsibbadást és mellkasi szorítást is okozhat.

A nyelőcső simaizomzatának motoros zavara: Amikor a nyelőcső összehúzódásai szabálytalanná válnak, mellkasi fájdalmat tapasztalhatunk. Ez a fájdalom olyan heveny és intenzív lehet, hogy angina pectoris, de akár szívinfarktus tünetének is tűnhet.

A pánik szindróma ugyanakkor a kardiovaszkuláris rendszerben is eredményezhet fizikai reakciókat, amelyek a következők lehetnek: szívkoszorúér görcs, felszökő vérnyomás, kiugró pulzus.

Azok a személyek, akik szoronganak, lehetnek egyben szívbetegek is, illetve a pánik szindróma súlyosbíthatja is a szív-érrendszeri betegségeket.

Létrehozva: Gyakoriságát tekintve lehet állandó, vagy hullámokban jelentkező, jellegét tekintve pedig élesen nyilalló, szúrón, vagy tompán sajgó, nyomásra, vagy szorításra emlékeztető.

A kezelésnek több pilléren kell nyugodnia Magas pulzusszámot gyakran találunk olyan pácienseknél, akik nem mozognak rendszeresen, akik a munkájukban hajszoltak, túlterheltek. Ilyen esetben az igazi megoldást a rendszeres mozgás beiktatása hozza, mellyel a túlhajszolt szimpatikus idegrendszer aktivitását ellensúlyozni lehet a paraszimpatikus idegrendszer megerősítésével.

Fontos, hogy a mozgásnak ilyenkor az alacsony intenzitás tartományban kell lennie.

Az edzés pontos célértékeit pulzuskontrollhoz értő edző tudja - felmérés alapján - meghatározni. Ugyanakkor akár magas pulzus, akár mellkasi szorítás, akár más tünet ad okot aggodalomra, az első, legfontosabb lépés a kardiológus felkeresése, ugyanis ki kell zárni vagy fel kell ismerni a mellkasi fájdalmat okozó szívbetegségeket.

Ha ez áll a háttérben, egyszerű a továbblépés, hiszen a pontos diagnózisra megfelelő, hatékony kezelés épülhet, amelynek éppúgy része az orvosi ellátás, a rendszeres felülvizsgálat és szükség esetén a gyógyszeres kezelés, mint a megfelelő életmód kialakítása - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa.

A személyre szabott étkezési- és edzésterv, a káros szokások helyes szokásokkal való helyettesítése egészen konkrét javulást eredményezhet az állapotban, jó formába hozhat, és nem utolsósorban eliminálhatja a betegségtudatot, ha magas vérnyomás mellkasi szorítás érezzük, uralni, formálni tudjuk az életmódunkat, a testünket, mentális állapotunkat.

Lélegezzünk mélyeket, összpontosítsunk a lassú légvételre és a lassú kiengedésre. Emlékeztessük magunkat, hogy a fájdalom csak átmeneti, el fog múlni.

Számoljunk magunkban vagy vetítsünk magunk elé megnyugtató képeket, hogy eltereljük a fókuszt a rosszullétről.